

A munkaidő-nyilvántartás jogszabályi minimuma és a munkához rendelt órák – három rögzítési mód összevetése egy 14 fős kivitelezőnél
A hónap végén összeáll a bérszámfejtéshez szükséges óraszám, de arra a kérdésre, hogy a 2 300 ledolgozott órából mennyi jutott az egyes munkákra, már nincs pontos válasz. A munkaidő-nyilvántartás így megfelel a bérszámfejtésnek, az utókalkulációhoz azonban nem használható.
Az alábbiakban bemutatjuk, mit ír elő a Munka Törvénykönyve a munkaidő nyilvántartásáról, mit kell ezen felül rögzíteni a munkánkénti elszámoláshoz, és hogyan teljesíti ezt a papíralapú, az alkalmazásos és a terminálos rögzítés.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 134. §-a szerint a munkáltató nyilvántartja:
A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is. A rendes munkaidő nyilvántartása ehelyett úgy is vezethető, hogy a munkáltató az írásban közölt munkaidő-beosztást a hónap végén igazolja, a változásokat pedig naprakészen feltünteti.
Ezektől a szabályoktól sem a felek megállapodása, sem kollektív szerződés nem térhet el (Mt. 135. § (1) h) pont). A heti összesítés utólagos kitöltése tehát nem felel meg a „naprakész” követelménynek.
A munkajogi nyilvántartás azt rögzíti, hogy a munkavállaló mennyit dolgozott. A munkánkénti elszámoláshoz ezen felül az is szükséges, hogy hol és min:
Ezek nélkül az utókalkuláció munkadíj-sora becslés marad.
A példában egy 14 fős kivitelező egy időben három munkaterületen dolgozik, három művezetővel, havonta 21 munkanappal. A számok kitaláltak, de életszerűek; az adminisztrációs időigény becslés.
A művezető naponta kitölti és aláíratja a munkaterület jelenléti ívét, hetente beviszi az irodába, ahol egy munkatárs táblázatba rögzíti.
A munkavállaló vagy a művezető a telefonján rögzíti az érkezést, a távozást és a munkát.
A munkaterület konténerében elhelyezett terminálon a munkavállaló kártyával vagy azonosítóval jelzi az érkezést és a távozást; a terminál a munkaterülethez van rendelve.
| Szempont | Papír | Alkalmazás | Terminál |
|---|---|---|---|
| Havi adminisztráció a példában | kb. 26 óra | kb. 9 óra | kb. 6 óra |
| Naprakészség | heti | napi | napi |
| Munkához rendelés | kézi, utólagos | a rögzítéskor | automatikus |
| Kezdő és befejező időpont | kézzel írt | rögzített | rögzített |
| Fő kockázat | utólagos kitöltés | elmaradó rögzítés | eszköz, áramellátás |
A Munka Törvénykönyve a rendes és rendkívüli munkaidő, a készenlét és a szabadság naprakész nyilvántartását írja elő, kezdő és befejező időponttal. Ez a bérszámfejtéshez elegendő; a munkánkénti elszámoláshoz azonban azt is rögzíteni kell, melyik munkán és milyen munkanemen telt az idő.
A példában a papíralapú ív havonta mintegy 26 óra adminisztrációt igényelt heti késéssel, az elektronikus rögzítés 6–9 órát, napi naprakészséggel. A választásnál az adminisztrációs időn túl az a döntő, hogy az órák a rögzítés pillanatában a munkához kerüljenek.
A PlanIT építőipari vállalatirányítási rendszerben a jelenléti adatok – a munkaterületi terminálon rögzítve is – közvetlenül a munkához kerülnek, így az utókalkuláció munkadíja tényleges órákból áll össze.
Online bemutató (Google Meet)
Megmutatjuk egy mintavállalkozás adatain, hogyan látható munkánként és munkanemenként a ledolgozott idő.
Időpontot foglalokSütik a weboldalon
A weboldal működéséhez szükséges sütin túl az Ön hozzájárulásával a Google Analytics segítségével mérjük a látogatottságot, és a Mailchimp hírlevél-funkcióit töltjük be. Hozzájárulás nélkül ezek nem futnak. Részletek az adatkezelési tájékoztatóban.